Még mindig

Még mindig hapci...Még Iza se 100%-os,de közben én is elkaptam tőle.Ami nem egy jó dolog,főleg hogy ápolni kell Izát is,és még ott van Niki is.
Szombaton este ott jártam h nem volt hangom...most se sok van.Tegnap kamillás gőzölés volt,csak megvártam míg Miki hazaér és figyeli Izát közben:)Koncentrálni kéne a saját gyógyulásomra,mert nem szeretnék ennél jobban lerobbanni!

Izát ma el is viszem a dokihoz h nézze rá,biztos ami biztos.Nehogy vmi góc még benne legyen.Amúgy hiába kérdezem h fáj e vmi,azt mondja nem(bezzeg nekem elég sok minden fáj...a torkom az katasztrofális!)

Közben Izusnak van egy afta a szájában,az az csak volt.Tegnap már alig látszott.Tantum verdévvel fújtam neki.Ennek is baromira kéne fájnia,de ez se fájt neki,vagy is nem sírt és nem mondta h fáj.

Persze mindent mond!Annyira jó dumája van.És a hangsúly,a fej amiket vág hozzá.Látszik h mikor kit utánoz.

Majd lesz egy külön bejegyzés erről is:)

Niki szerencsére nem kapta el,remélem h megússza most is.Inkább én legyek kettő helyett is beteg,vállalom az ő részét is!

Ami még jó hogy semmit nem érzek!!!Van a luuf balzsam,egyáltalán nem érzem...pedig kenem rendületlenül magamra.Tegnap gyümölcs tortát ettünk,még szombaton sütöttem.Annak se érezte az ízét...kérdeztem is Mikit h édes?Meg jó h láttam h banánt eszek,ennyi erővel ehettem volna pörköltet is:)Egyetlen pozitívum hogy a kakis pelusokat se érzem!

Közben rendületlenül ház nézésben vagyunk,ez egy nagyon hosszú bejegyzés lenne...majd máskor nekiesek!:))