Niki születése

Niki baba nagyon megvárakoztatott minket,pontosabban jól megtréfált:)Már egy hete elég rosszul voltam.Minden nap jó kis jósló fájások voltak.Kedd óta a nyákdugó is távozott.Csütörtökön már olyan rosszul voltam h csak feküdtem.Hányingerem volt,szédültem,és ismét jó kis fájások.Még egy kád vízbe is beültem,ennek hatására jobb lett.Persze tettem vettem utána is mint mindig.CTGn is minden oké volt,doki is mindent rendben talált.Teljesen zárva voltam.Újra megbeszéltük h mi lesz ha túlhordom.
Szombaton a vásárcsarnokban voltunk.Vásárolgattunk,burgerben kajáltunk.Este meg a konyhába serénykedtem.

Vasárnap hajnali fél4kor arra ébredtem h álmomban vajúdok.Aztán hamar rájöttem h nem csak álmodtam,tényleg 5-6 perces fájásaim vannak.Mikinek is mondtam,aki persze aludt tovább:))Fél 5kor mondtam h ez már nem csak jósló.Gondoltam beállok a zuhany alá,és elválik.De előbb nézzük h ki tud jönni Izusra vigyázni.Petiék hétvégén nincsenek,mondtam h hívjuk anyósomat,hátha nem dolgozik.Mázlink volt,szabadnapos volt aznap is és hétfőn is:)Fél órán belül itt is volt.Addig megvolt a zuhany,fájások már 2-3 percesek.

Fél 6 magasságába indultunk be a kórházba.Iza aludt,fel se kelt.Miatta nem aggódtam,mert szereti a nagyit és biztos örült is mikor meglátta reggel.Szóval elindultunk,gondolkoztam a taxin...végül gyalog mentünk be megint.Hát marha hideg volt!!!Közben a 2-3 perces fájások...ami Miki szerint inkább 20-30 m-esek voltak:)De beértünk,vicces volt nagyon:)

Benn megvizsgáltak,közölték h zárva vagyok.Nem lepődtem meg,de azért örültem volna 1 ujjnyinak is:)Feltettek CTGre,beengedték Mikit is és vártunk.Vagyis fájtunk:)2-3 percesek voltak,néha volt egy hosszabb szünet,de utána erősödtek a fájások.Sétáltam is,meg kitöltöttem a papírokat stb.Pont műszakváltás jött,néha nem tudtam követni h most ki jön és ki megy.A dokit csak a reggeli műszak hívta,addig nem is volt értelme.Viszont tök hamar jött is,9 után picivel már benn is volt.Maga volt a megváltás.Viszont megvizsgált,ZÁRVA!Csak a méhnyak rövidült.Baba fenn,nincs beilleszkedve,hegem meg fájt már ekkor:( Mondta h akkor 15 perc és műtő.Hát nem lepődtem meg.Úgy látszik engem nem erre találtak ki.Annak azért örültem h most csak 6 órát vajúdtam.

A műtét rendben zajlott,mindenki nagyon rendes volt és profi.Mondjuk sokkal többet éreztem most mint az elsőnél.Vagy lehet h akkor már annyira fáradt voltam h kiestek dolgok.Tehát viszonylag "frissen" éltem most át az egészet,egészen más "élményekkel":)Niki baba pedig 2010.december 5-én pontban 10kor megszületett.Első ránézésre tiszta Iza!Aztán persze láttam h mi az amiben eltérnek picit.Ismét Miki kapta meg először,szerinte nem is hasonlít senkire:)

A műtét után az őrzőbe kerültem.Hát olyan volt mintha nem is szültem volna,vagyis olyan fájdalmaim voltak mintha még vajúdnék.Sokkal jobban fájtak a méhösszehúzódások mint az elsőnél.Aludni nem is tudtam.4 körül pedig hozták Nikit,aki rögtön rácuppant a cicire.Azóta is folyton hamázna,nagyon ügyes!5kor meg jött Miki,ő is egy órát volt.Aztán jött az első felállás...hát ez is sokkal jobban fájt mint tavaly.Éjszaka pedig szinte semmi alvás nem volt.De összesen ketten voltun,nem volt teltház,így mehettem is az osztályra hétfőn reggel.

Onnantól Niki velem volt végig,ügyesen szopizgatott,kedd estére lett is tejem,persze még lesz ez több is!És mivel nem sárgult be,így ma már jöhettünk is haza.

Iza jól viselte a távollétem,1-2 szer keresett csak.Amúgy mindig ment vmerre.Tesót pedig nagy örömmel fogadta itthon,szerintem most kezdi felfogni h mi van.Először csak azt hitte h "átmenetileg" jött egy baba:)Már a kezébe is kellett adni többször is,és folyamatosan hajtogatja h baba,baba.Már majdnem sírt is örömében,hát nagyon megható volt.És már be is takarta tesót,aki továbbra is BABA névre hallgat.

Egyelőre megvagyunk,jól vagyunk.Én már a kiindulási súlyom alatt vagyok...persze a hasam az jó nagy és piszkosul fáj is.Mondjuk sokkal jobb mint 2 napja,de most sokat kell pihenni.Nem emelhetek,Izával így nehéz...úgy felemelném már rendesen.Mellé se tudok feküdni az ágyába,mert nem nagyon tudok kimászni onnan.De pár nap és remélem h menni fog!Kíváncsian várom a következő napokat!

Ha vmit kihagytam és eszembe jut akkor pótolom!

Köszönjük a sok-sok gratulációt,nagyon jól esett h ennyien drukkoltok nekünk!!Igyekszem jönni,aztán elválik h a 2 gyerek mellett mennyi hírt tudok adni magunkról:))

Születés történet

Iza baba születése:

2009.április 24. hajnal,még elindult Miki dolgozni.Én meg próbáltam aludni tovább.Aztán ahogy feküdtem,egyszer csak egy pukk.Na mondom ez gyanus….óvatosan felkeltem(így a matrac megúszta)és hát folyt egy pici magzatvíz,majd megint,de nem áltam tócsában,csak szivárgott.Ez volt negyed 6kor.Hívtam Mikit forduljon vissza mert elfolyt a magzatvíz.Azt nem tudom h mekkora sokkot kapott első hallásra.Én addig bedobáltam még 1-2 dolgot a táskába pl töltőt meg papírok.Ettem is egy kiflit meg kis tejet ittam,közben gyorsan tudósítottam a fórumokon hogy mi az eltűnésem oka.

2 nappal szülés elött

Fájások ekkor még nem voltak,csak menszis görcsök.Ahogy hazaért Miki összekapta magát és egy 10 perc alatt besétáltunk a kórházba.Csengettünk a szülőszobánál.Engem rögtön behívtak,megvizsgáltak és felvették az adatokat.Na persze innentől már jobban folyt a magzatvíz….fájások meg csak rendszertelenül voltak.CTG-re kötöttek a vajúdóban,majd rövid időnbelül Mikit is beengedték.Ekkor még jókat beszéltünk,telefonáltam,smst írtam és társai.Megvizsgált a doki is,és kaptam egy szülésznőt(aki írtó kedves volt végig).Kaptam infúziót is,meg antibiotikumot.

Délben kezdődtek a rendszeres fájások amik egyre erősödtek is.Ezek 5 percesek voltak.De még mindig semmi,továbbra is 1 ujjnyi voltam.2 körül jöttek a 2-3 percesek…egyre erősebbek.De tágulás nuku,így megkaptam az oxitocint.Na erre a fájások persze bedurvultak,de nem bántam,reméltem h akkor bizti tágulok rendesen.Na persze nem így volt,sőt a baba se akart lejebb menni.Doki még meg is jegyezte h ugye mindig mondtam magának h nagy ez a baba hozzám képest…Közben el kellett menni vhova,de ebből csak annyit vettem észre h a szülésznő vizsgál és nem ő.És sikerült 2 ujnyira tágulni!

Miki végig mellettem volt,mikor ki kellett mennie mert vizsgáltak vkit alig vártam h visszaengedjék!!Aztán olyan 5 körül kaptam még vmit ami állítólag lejebb csalogathatja a babát.Azt hiszem ekkor kezdtem el igazán elfáradni.2 fájás között majdnem elaludtam.Beszélni már nem nagyon tudtam,csak vártam a következő fájást.Miki meg mindig szólt ha rosszul vettem a levegőt,erre néha már nem tudtam figyelni.

Közben mondták h 6 ra jön a doki,meglátjuk mi lesz.Úgy vártam mint a messiást,végül fél 7re ért be,megvizsgált.Közölte h továbbra is 2 ujnyi,baba nem jött le,ebből műtét lesz.Én már csak annyit tudtam neki mondani h oké.Persze rögtön kérdeztem a szülésznőt h ez mennyi idő(nameg hány fájás…)Mondta h 15-20 perc.Aztán 5 percen belül jöttek is értem(ezért jó ha az ember dokija a főorvos,és épp ügyel is)Aztán fel kellett állni,felülni a másik ágyra…na ez is kb 5 perc volt,mert közben ugye jöttek a fájások.Utolsó puszi Mikinek és toltak is.

A műtőben szintén 2 fájás között sikerült lemásznom…és már kaptam is a szurit..vagyis kaptam volna,ugyanis 12 órás fekvés után vhogy nem volt túl laza a hátam…De nagy nehezen sikerült beadni!Az anesztes nagyon profi volt!

Maga a műtét nem volt rossz érzés,egyedül azt éreztem amikor megnyomtak egész felül a gyomromnál…az én kislányom ugyanis még ekkor is visszafelé menekült,úgy kellett elkapni!Érezni nem is éreztem semmit,csak hallottam ahogy mindenki mondja hogy mennyi haja van!!Aztán h egy picit a nyakán van a köldökzsinór…ekkor azért picit frászt kaptam,mert nem hallottam sírni.De aztán picit messzebbről már jött is a visítás,mint egy kismalac.Közben engem „pakoltak” össze és a fejemhez hozták Izust,megpuszilgattam majd vitték az apjához ki.Közben meg mondták az adatokat.19:11,55cm,3270 g.10/10es apgar.A fejkörfogat meg 33cm,mellkas 34cm.Aztán vártam,arra gondoltam h Iza már biztos helyen van az apukájánál.(fél füllel hallottam vmit a lepényemről,az csak később tudtam meg h nagyon nehezen vált le,bolyhosodva volt vagy vmi ilyesmi.)

Végül a műtét után a dokim mondta h gratulál és jól megdolgoztam érte!

Kifelé tolva már hallottam ahogy mondják h apuka jöjjön a babával!!És akkor megfoghattam a kis magzatmázas babómat.És ismét búcsú Mikitől,meg most már Izustól és vittek az örzőbe.

Na miután az őrzőben elláttak és a telefonomat töltőre tetettem jöttek mentek az smsek,hívások.Aztán kis fájdalom csillapító után még aludtam is egyet.Hajnali fél 2 kor ujra „generál”,majd mondta a nővér h próbáljak mozogni,forduljak oldalra stb.Piszkosul fájt,de csak arra tudtam gondolni h minné elöbb lejussak az osztályra és Iza nálam lehessen!Aztán korán volt ébresztő,olyan 5 körül.Én rögtön kérdeztem h mikor lehet felkelni!Szerintem ilyet nem sokszor hallhatott a csaj,mert visszakérdezett h fel akarok kelni?!Aztán látta h komolyan mondtam,és mondta h akkor engem visz.Segített lezuhizni stb.Aztán járkálgattam…mondták is h hova szaladok!Végül 10 körül felhozták Izát egy picit,megpróbáltunk szopizni is.De még nem ment.Meg vitték is vissza.Végül ebéd után kerültem le a gyerekágyra.

Mindent egybevéve nincs rossz érzésem,a fájásokra már nem is emlékszem,a műtétről meg csak a heg fog árulkodni,de a lényeg h mindketten jól vagyunk!!

Kis besárgulás után végül kedden jöttünk haza,3140gal!

2009.04.29.