Jó idő

Ahogy jött a jó idő, rögtön megszaporodtak a kinti séták. Sokat vagyunk lenn, Iza nagyon élvezi h most már lehet homokozni, csúszdázni. És még a keze se fagy meg közben. Be kell szerezni neki vmi járgányt, lehet hogy egy nagyobb motort kap és kész. Bár ez újabb kihívás lesz nekem: hogy szaladjunk Iza után, miközben a másik a babakocsiban van:) Azt hiszem szigorú szabályok lesznek a motorozást illetően:)

Közben Miki sokat dolgozik, így csomó mindent egyedül kell elintéznem. Vagyis a 2 gyerkőccel karöltve. Nincs ezzel gond,csak minden sokkal lassabban megy így.


Iza fogzik egyem is meg. Néha alig eszik, van hogy extra nyűgös. Az éjszakákba még nem kavar bele, bár az előző héten volt egy éjszakai nagy sírása. Fránya szemfogak,igazán kijöhetne legalább 1...
Amúgy nagyon anyás lett, nem tudom h a fogzás miatt e. Sokkal bújósabb mint mondjuk fél éve. Mondjuk nem baj, próbálok sokat játszani vele amíg lehet. Tegnap pl odament Mikihez és megpuszilgatta, átölelte. Az elmúlt pár napban keveset látta, már hiányolta hogy hol van:)

Niki nő mint a bolond gomba. Kedden a ruhákat kellett rendeznem. Már 6-9 hósak vannak elől,mert olyan hosszú a felső teste, hogy nem tudtam a másikat már begombolni. Az éjszakák 80 %-át átalussza, de a 7 napból 2 nap kel éjjel is enni, és akkor szaporít is nappal. Az elmúlt 2 nap is erről szólt. A hízása is belassult,bár a 6200-at elég lenne fél éves korára elérnie így nem aggódom (nagyon). Most kb 5700-5800 között van, a hétvégén majd lemérem. És a hátra fordulás után most kezdi a hasra fordulást is. Még nem megy neki,de nem sok hiányzik hozzá!

A 2 lány meg jól elvan együtt is. Niki ki szoktam tenni a földre. Persze itt kell vigyáznom felettük, mert Iza még csetlik botlik szaladgál. Nehogy véletlenül ráessen! De nagyon szereti Nikit, továbbra is sokat segít. Puszilgatja, ölelgeti, utánozza ahogy gőgicsél. Niki is oda van Izáért. Rögtön csillognak a kis szemei ahogy meghallja:) És már volt közös alvás is, nem zavarták egymást. Szerintem amint időnk lesz át is pakoljuk a lakást(megint).

És bár az első hónapban kétségbe voltam esve hogy semmire nem jut időm, mármint a kikapcsolódás részre nem jut. De mostanra kialakult hogy honnan tudok időt nyerni magamnak. Így belefogtam egy ágytakaróba Izusnak. Remélem a szülinapjára el is készül.
Megfogadtam hogy párhuzamosan nem csinálok semmit...nem mindig sikerül betartanom a dolgot. Most is elkezdtem a blogot kimásolni, ki kéne nyomtatni, vagy legalább legyen meg nyomtatható formában.


Éss hozok képeket is!